Idegrendszerünk ismert és kevésbé ismert betegségei, gyógymódok...

MIGRÉN PARKINSON-KÓR ELBUTULÁS-ALZHEIMER-KÓR AGYI EREK BETEGSÉGEI SCLEROSIS MULTIPLEX VENDÉGKÖNYV








AGYI EREK BETEGSÉGEI ÉS KOPONYAŰRI VÉRZÉSEK

Az agy artériás rendszerét a nyaki verőerek és a kulcscsont alatti nagy artéria ágaiból kialakult ún. Willis-kör adja. A vénás rendszer jellegzetessége, hogy ún. sinusok, öblök alakultak ki, melyeket az agyhártya fala határol. Az agyszövet, az azt körülvevő folyadék (liquor) és az erek aktuális tágassága révén meghatározott vérmennyiség egy zárt helyen, a koponyaűrben foglal helyet. Ennek a jelenségnek kiemelt jelentősége van bizonyos élettani és kóros folyamatokban.

idegrendszer

Az test egyéb artériáiban előforduló megbetegedések jellemzőek erre a területre is, viszont az agy finoman hangolt, létfontosságú működése, a világegyetem talán legmagasabb szintű integrációját elért struktúra érthetően sokkal érzékenyebb a kóros elváltozásokra, ill. azok szövődményeire.
Az érelmeszesedés folyamatában számos tényező szerepet játszik, részletezése nem feladata ennek a fejezetnek. A legfontosabb ezek közül a kezeletlen magasas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint és a dohányzás. Individuális különbségek is vannak, ami genetikai megalapozottságot vet fel. A férfiak veszélyeztetettebbek, de a két nem közti rizikó mértéke egy bizonyos életkor után kiegyenlítődik.
Az érszűkület miatt az agyszövet ellátottsága az érintett ereknek megfelelően csökken, kisméretű infarktusok, azaz szöveti elhalás alakul ki. Ezt a formát ischaemias infarktusnak nevezzük, vagyis az elhalás a csökkent áramlás miatt jött létre. Főleg az ún. vízválasztó területeknek megfelelően jelentkezik. Így nevezzük azokat a lokalizációkat, amelyek épp két ellátási terület határán fekszenek. Ilyen található például az oldalkamrák szomszédságában.

Nagyobb erek elzáródása is előfordulhat például trombembolizáció esetén. A jelenség az összecsapzódott vérlemezkék, vagyis a trombus áramlással történő elsodródását jelenti. A trombus származhat a szívből, vagy a Willis-körhöz tartó szakaszról, - leggyakrabban a bal
idegrendszer
pitvarból, és a nyaki verőér fő elágazódásából érkezik. A szív kóros strukturális, vagy funkcionális elváltozásai közül több jár a trombusképződés fokozott rizikójával. Ezek közé tartozik a pitvarfibrilláció, a dilatatív cardiomyopathia, szívinfarktust követő kamrafali tágulat (aneurysma), de a beültetett műbillenytű is. (A betegségek leírását a megfelelő fejezetekben találja.)
Az érelmeszesedés hosszú távon az agy méretének csökkenéséhez, sorvadáshoz vezet. A beteg mentális teljesítőképessége csökken, memória- és viselkedészavarok alakulnak ki, elbutul (dementia).
Az elmeszesedett erek fala meggyengül, sérülékenyebb, és az átmeneti vérnyomáskiugrások nagyobb eséllyel okoznak vérzést. A roncsoló vérzés szintén szövetelhalást eredményez.
A vérzés, embolizáció, vagy szűkület következtében károsodott területeknek megfelelően jelentkeznek a funkcionális eltérések. Legmarkánsabb tünetek a mozgáskiesések, a beszédképtelenség, de számos egyéb eltérés jelentkezhet, amelyet részletes neurológiai vizsgálattal lehet felderíteni. A tünetegyüttest stroke-nak nevezzük. A kifejezés nem tesz különbséget aszerint, hogy a tünetek milyen okból alakultak ki. Az ideggyógyász már fizikális vizsgálattal is viszonylag jól képes lokalizálni, hogy mely területen történt az inzultus. A diagnózis felállításához CT (computertomographia), ill. MR vizsgálat szükséges.

Az állományi vérzésen kívül egyéb koponyaűri vérzésformákat is ismerünk. Ezeket annak megfelelően nevezték el, hogy az agyhártyák mely rétegei között található a vérzés. Az epiduralis vérzés az agyhártya és a koponyafal közt található és artériás eredetű. Trauma hatására jön létre, és gyakran csak órákkal az incidens után okoz tüneteket. Legsúlyosabb következménye a koponyaűri nyomásfokozódás. A folyamat végzetes lehet, ugyanis ún. agytörzsi beékelődéshez vezethet: A létfontosságú központokat tartalmazó agytörzs . a gerinccsatorna és koponyaűr határán található . öreglyukba nyomódik, ez pedig a beteg halálát okozza.

idegrendszerA subduralis vérzés a kemény és a lágyagyhártya lemezei közötti térben történik és vénás eredetű. Szintén koponyaűri nyomásfokozódást okozhat.

A subarachnoid vérzés (SAV) az agy alsó felszínén található erekből származik. Az erek elágazódásainál tágulatok, ún. bogyóaneurysmak lehetnek. Ezek veleszületett elváltozások, melyek veszélye, hogy nyomásfokozódás esetén, pl. székeléskor, szexuális aktus alkalmával, munkavégzéskor megrepednek. A vérzés a liqourtérbe, vagyis az agyat körülvevő folyadékba történik és hirtelen jelentkező, ütésszerű fejfájással, tarkótáji melegségérzéssel jár. Az agyalapi tágulatokat legjobban érfestéssel (DSA . Digitalis Subtractios Angiographia) lehet láthatóvá tenni.
 
A diagnózis felállítása képalkotó vizsgálatok segítségével történik, SAV esetén szükség lehet liquordiagnosztikára is.
A koponyaűri vérzések megoldása idegsebészeti feladat. Bogyóaneurysmak kezelése katéteres technikával történik

Gombakalauz

Magyar várak

Idegrendszerünk

Pánikbetegség







www.idegrendszer.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!

Diszlexia








saját weblap honlap készítés INGYEN